Eric Assous: Szeress, ha bírsz! (Édes a bosszú)
vígjáték
a Vidám Színpad előadása 

Rendező: Tasnádi Csaba Jászai Mari-díjas 

Anette, a sikeres üzletasszony már elfelejtette, hogy milyen is a mindent elsöprő szerelem, de egy átlagos munkanapon váratlanul minden a feje tetejére áll. A kérdés, mi a fontosabb: revansot venni a múltbeli csalódásért, vagy adni még egy utolsó esélyt a nagy Ő-nek? Az eredetileg “A technikus” címen bemutatott darab 2011-ben Franciaországban az egyik legnagyobb irodalmi elismerésben, Molière-díjban részesült, melyet az adott év legjobb színpadi műve érdemel ki.

14 éves kortól ajánljuk. 

Szereposztás
Anette: Götz Anna
Jean Pierre: Szakács Tibor
Gabriel: Kiss Péter Balázs
Célia: Végh Judit
Patrick: Vadász Gábor
Gaston: Gieler Csaba
Lebovszky: Pusztaszeri Kornél
Victoria: Bartha Alexandra

Alkotók
Fordította: Bognár Róbert
Látványtervező: Zöldy Z Gergely
A rendező munkatársa: Dobos Erika

A színdarabot Magyarországon a Hofra Színházi és Irodalmi Ügynökség képviseli.

Székely Csaba:
Egy diktátor születése

A Yorick Stúdió előadása

 

Előadja: Galló Ernő

 

Díszlet, jelmez: V. Sós Beáta

Rendezőasszisztens: Bartha Lóránd

Rendező: Sebestyén Aba

 

 

Minden diktátor valahol egy bohóc. Eljátssza a demokrácia és a jól működő társadalom paródiáját. Egyszerre hordozza a nevetséges kisember és a közveszélyes őrült sajátosságait. És minden diktátor egy estimesével ringatja álomba a híveit, egy olyan mesével, amelyben ő a hős, aki újra és újra megmenti népét a gonosz sárkánytól.

Az Egy diktátor születése egyszerű történet egy alkotóról, aki fokozatosan rájön a világ működésére, és felismeri benne a saját szerepét. Galló Ernő lenyűgöző alakításában egyszerre elevenedik meg az önnön helyét kereső szorongó kisember és a félelmetes zsarnok csírája, aki szép lassan bevezet minket egy igen sötét mesébe. Rajtunk múlik, hogy követjük-e.

 

 

Ezt a kulturális projektet a román Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága / The Administration of The National Cultural Fund és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala társfinanszírozza. A projekt nem feltétlenül tükrözi a The Administration of The National Cultural Fund és/vagy Marosvásárhely Polgármesteri Hivatalának az álláspontját. Az AFCN és Marosvásárhely Polgármesteri Hivatala nem vállal felelősséget a projekt tartalmáért és eredményeinek felhasználási módjáért. Ezek teljes mértékben a támogatott felelősségi körébe tartoznak.

Székely János drámájának fojtogató a levegője. Helyesebben az izgalom és az abszurditás felkorbácsolta légszomj fojtogat. Tulajdonképpen pszichológiai hadviselésről van szó, amilyet mindennapi játszmáink vagy európai létünk során vívunk.

Egy népet rengeteg módon le lehet igázni, meg lehet szégyeníteni és lehetetlenné lehet tenni. A császár a legszentebb, legérzékenyebb ponton támadja, a hit és a törvények eltiprásán keresztül talál rajta fogást. Így egy teljes kultúrát vesz támadás alá és igyekszik azt elpusztítani. Vajon sikerül neki?

Erdélyi Hét
2026. július 28. (kedd) 20.00 óra, Várszínpad
Székely János: Caligula helytartója
dráma egy részben
A Forrás Színház és a Mikházi Csűrszínház előadása

Szereplők:
Petronius, Caligula szíriai helytartója – Szélyes Ferenc
Barakiás, a jeruzsálemi templom főpapja – Győrffy András
Decius, Caligula követe – Horányi László
I. Agrippa, Palesztina királya – Boráros Imre
Júdás, zsidó politikus, az államtanács tagja – Kárp György
Lucius, Petronius segédtisztje – Hajós Szilárd
Probus, Petronius segédtisztje – Papp Attila

Dramaturg: Kincses Elemér
Zene: Varga Gábor
Díszlet: Pataki András
Jelmez: Szélyes Andrea
Rendezőasszisztens: Gubányi György István
Rendező: Pataki András

Babilon királya, a nagy Nebukadnecár, koldusnak öltözve dolgozik azon, hogy megteremtse az igazi jóléti államot. Ekkor angyal száll le Babilonba, hogy közvetítsen valami soha nem hallottat és soha meg nem ismétlődőt: egy leányka formájában elhozza az ég kegyét. A koldusnak öltözött uralkodó nem tudja megérteni, hogy az isteni ajándék miért nem a királyt illeti, és képtelen elfogadni az égi leányka végtelen és feltétel nélküli szeretetét. Amíg alattvalói a leányka miatt szerelmi lázban forronganak és felkelést szítanak uralma ellen, Nebukadnecár önteltségében harcra száll magával az Istennel.

Felhívjuk kedves nézőink figyelmét, hogy az előadásban nagyon erős fényeffektusokat használunk!

Erdélyi Hét
2026. július 29. (szerda) 19.00 óra, Erkel Ferenc Művelődési Ház
Friedrich Dürrenmatt: Angyal szállt le Babilonba
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház előadása

Szereplők:
Az angyal – Erdei Gábor
Kurrubi, leányka – Göllner Boróka
Akki – Pálffy Tibor
Nebukadnecár, Babilónia királya – Mátray László
Nimród, Babilónia ex-királya – Márton Lóránt-László
A trónörökös, mindkettő fia – Szalma Hajnalka
Főminiszter – Kónya-Ütő Bence
Utnapistim, főteológus – Kolcsár József
Testőr – Fekete Mária, Korodi Janka, Kovács Kati, Pál Ferenczi Gyöngyi, P. Magyarosi Imola, Vass Zsuzsanna
Rendőr – Szakács László
Enggibi, bankár – Derzsi Dezső
Nyugdíjas – Nemes Levente
Tabtum, hetéra – D. Albu Annamária
Katona 2 – Nagy-Kopeczky Kristóf
Katona 1 – Pignitzky Gellért
Ünnepélyes személy – Gajzágó Zsuzsa
Költő – Varsányi Szabolcs

Fordította: Fáy Árpád
Díszlet: Bartha József
Jelmez: Izsák-Szőke
Dramaturg: Dálnoky Réka
Videó: Rancz András
Light design: Bányai Tamás
Zene: Bakk-Dávid László
Koreográfus: Bordás Attila
Ügyelő: Veres Bartha Edit
Súgó: Dobra Mária Magdolna
Rendező: Bocsárdi László

 

„A történet egy isten háta mögötti palóc faluban játszódik, ahol a vasút és a bakterház jelenti a világ közepét. Itt szolgál a mogorva, de nem kevésbé furfangos bakter, akinek legfőbb feladata a rend fenntartása – és saját tekintélyének őrzése. A sors azonban egy csintalan, életrevaló fiúval sodorja össze, aki segédként kerül mellé, és akinek minden mozdulata újabb galibát ígér.
A fiú ártatlan csínytevései, a bakter túlzott szigorúsága és a falu színes lakóinak közreműködése rövidesen megállíthatatlan eseményláncot indít el. Félreértések, tréfák, mulatságos helyzetek követik egymást, miközben megelevenedik a falusi élet mindennapi humora, bölcsessége és kisszerű, mégis szerethető világa.”

A színpadi feldolgozás a jól ismert történetet palóc hagyományokkal gazdagítja: lendületes néptáncok, népzenei motívumok és a legnépszerűbb musical slágerekkel fonódnak össze a játékos jelenetekkel. Az előadás nem csupán a nevetésre épít, hanem tisztelgés is a magyar népi kultúra, a közösségi összetartozás és a gyermeki szabadság ereje előtt.

Az Indul a bakterház ebben a feldolgozásban zenés, táncos, szívhez szóló népi vígjáték, amely generációkat köt össze, és bizonyítja: a jó történetek és az őszinte humor időtlenek.

RENDEZŐ / DRAMATURG: Lukács Kálmán
KOREOGRÁFUS: Turschl Csenge

SZEREPLŐK:
Ullmann Ottó
Simó Anna
Fucskó Dávid
Homlok Glória
Hunyi Dániel
Lukács Kálmán

Az előadás ülésrendje érkezési sorrendes 
Az előadás szadtéri rendezvény (rossz idő esetén a Pavilon rendezvényteremben kerül megtartásra)

Tarsoly Krisztina: Álommanók

zenés fantázia

az NR Production előadása

Rendezte: Tarsoly Krisztina

Fantázia vagy valóság?

Valóság vagy fantázia?

Az előadásban öt Álommanó vezet minket egy izgalmas, titkokkal teli térben,  ahol minden lépés egy új kaland kezdete. Ám a csapat nem teljes: egyikük eltűnt. A többiek felkerekednek, hogy megtalálják, és visszaadják a szárnyát, a színét és a hangját, amit elveszített. Az utazás során próbák es felismerések formálják őket. Hogy ki segíti az Álommanókat, és hová vezet ez a különös utazás – maradjon titok. Csak az biztos, hogy aki velük tart, többé nem néz ugyanúgy a láthatatlan világra.

Ami a lelkedben él, az akkor is létezik, ha csak te látod.

Szereposztás:

Pilla: Csonka Dóra

Kajla: Lévai Attila

Labdacs: Kiss Viktória

Hablaty: Szász Borisz

Mala: Nagy Róbert

Bonga: gyermek (minden alkalommal más)

Huszka Jenő:
Lili Bárónő

operett két felvonásban

A Kolozsvári Operettissimo előadása

 

 

Szereplők:

Malomszegi Lili bárónő – Kolcsár Katalin

Illésházy László gróf – Plesa Róbert

Malomszegi Ernő báró, Lili apja – Rigmányi István

Sasváry Clarisse, művésznő – Székely Zsejke

Galambos Frédi, Lili udvarlója – Rétyi Zsombor

Illésházy Agatha grófnő – Mányoki Mária

Illésházy Krisztina grófnő – Gáspárik Szilvia Klára

Becsei, tiszttartó – Ádám János

József, komornyik – Kolcsár Péter

 

Zenekar:

Gyenge Zoltán Balázs – hegedű, Tatár Enikő – klarinét, Török Márton – fuvola, Jakabffy Kristóf – cselló, Kolcsár Péter – zongora

 

Átdolgozta: Plesa Róbert

Súgó: Kondrát Bea

Díszlet és jelmez: Bocskai Gyopár

Koreográfus: Jakab Melinda

Zenei vezető: Kolcsár Péter

Színpadra állította: Kántor Melinda

 

 

A fiatal Illésházy László gróf csak adósságokat örökölt. A családi kastélyt Malomszegi báró vásárolja meg és lányával, Lilivel be is költöznek. László éppen távozni készül, amikor az új tulajdonosok megérkeznek. Lili a kastély lakájának véli Lászlót, aki szívesen belemegy ebbe a játékba, nemcsak azért mert színpadi szerzőként érdeklik a különleges szituációk, hanem mert a fiatal lány első látásra elbűvöli. Malomszegi báró – mivel úgy gondolja, pénzzel mindent meg lehet szerezni – a fiatal Illésházy grófhoz szeretné hozzáadni lányát. Senki sem sejti azonban, hogy az új lakáj maga a gróf. A Lili bárónő „szituációjában” mindenki akar valakit – mindenki mást és mégis ugyanazt. Huszka Jenő nagyszerű slágerekkel dúsított operett-álma a szenvedély és a komikum végletes formái közé vezet.

A fiatal Illésházy László gróf csak adósságokat örökölt. A családi kastélyt Malomszegi báró vásárolja meg és lányával, Lilivel be is költöznek. László éppen távozni készül, amikor az új tulajdonosok megérkeznek. Lili a kastély lakájának véli Lászlót, aki szívesen belemegy ebbe a játékba, nemcsak azért mert színpadi szerzőként érdeklik a különleges szituációk, hanem mert a fiatal lány első látásra elbűvöli. Malomszegi báró – mivel úgy gondolja, pénzzel mindent meg lehet szerezni – a fiatal Illésházy grófhoz szeretné hozzáadni lányát. Senki sem sejti azonban, hogy az új lakáj maga a gróf. A Lili bárónő „szituációjában” mindenki akar valakit – mindenki mást és mégis ugyanazt. Huszka Jenő nagyszerű slágerekkel dúsított operett-álma a szenvedély és a komikum végletes formái közé vezet.

Erdélyi Hét
2026. július 30. (csütörtök) 20.00 óra, Tószínpad
Huszka Jenő: Lili Bárónő
operett két felvonásban
A Kolozsvári Operettissimo előadása

Szereplők:
Malomszegi Lili bárónő – Kolcsár Katalin
Illésházy László gróf – Plesa Róbert
Malomszegi Ernő báró, Lili apja – Rigmányi István
Sasváry Clarisse, művésznő – Székely Zsejke
Galambos Frédi, Lili udvarlója – Rétyi Zsombor
Illésházy Agatha grófnő – Mányoki Mária
Illésházy Krisztina grófnő – Gáspárik Szilvia Klára
Becsei, tiszttartó – Ádám János
József, komornyik – Kolcsár Péter

Zenekar:
Gyenge Zoltán Balázs – hegedű, Tatár Enikő – klarinét, Török Márton – fuvola, Jakabffy Kristóf – cselló, Kolcsár Péter – zongora

Átdolgozta: Plesa Róbert
Súgó: Kondrát Bea
Díszlet és jelmez: Bocskai Gyopár
Koreográfus: Jakab Melinda
Zenei vezető: Kolcsár Péter
Színpadra állította: Kántor Melinda

 

Mi történik akkor, ha egy adminisztrációs hiba folytán két színésznőt közös szobában helyeznek el egy idősotthonban?

Normális esetben semmi. De ha egyikük maga a forgószél, másikuk a sima tenger, egyik az örömök korlátlan habzsolója, a másik egyenként megfontol minden mosolyt, egyik az életigenlés, a másik már mindenről lemondott, ráadásul közös a régmúltjuk és messze nem rózsás, akkor felkészülhetünk, hogy ez a színészotthoni szobácska az elkövetkező hetekben nem a béke szigete lesz, ámbátor még pálmafa is nő majd a közepén – és ez nem valami olajág-szerű szimbólum, hanem a kézzelfogható, sőt felfújható valóság.

Hogy fenekestül felforgatják egymás életét a mi legnagyobb örömünkre, az borítékolható, de a kimenetel váratlansága és katarzisa is mellbevág majd.

Önfeledt nevetés és torokszorító pillanatok két felvonásban két remek színésznőtől, Hűvösvölgyi Ildikótól és Bencze Ilonától.

Aliz……..…………………Bencze Ilona Érdemes és Jászai Mari-díjas művész

Ida…………………….Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas

Díszlettervező: Szerednyey Béla

Jelmeztervező: Tóth Anita

Szcenikus: Nemes Richárd

Díszletkivitelező: Miskolczi László

Rendezőasszisztens: Szeitl Zelma

RENDEZŐ: Szerednyey Béla

Kiváló, Érdemes és Jászai Mari-díjas művész

Radu Afrim:
Ház a blokkok között

dramedy

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának előadása

 

 

Szereplők:

Misi, árvaházi fiatal, aki a Both-házban tölti szabadidejét – Rózsa László

Both Etelka, amatőr festő, Ida húga – Berekméri Katalin

Both Ida, amatőr festő, Etelka nővére – B. Fülöp Erzsébet

Both Karola, az anyjuk – László Csaba

Soós Kázmér, osztrák-magyar katona – Varga Balázs

Horgos Csongor, egy fickó, aki kisvállalkozásokkal ügyeskedik – Bartha László Zsolt

Cornel Paranciuc, erdész az Erdészeti Hivatalnál – Viola Gábor

Pataki Pythia, egy jövőspecialista barátnő – Nagy Dorottya

Kónya Zsófi, Kónya Töhötöm nőgyógyász lánya – Szabó Fruzsina

Kerekes Ráhel, egy pünkösdista nő – Szabadi Nóra

Kerekes Benjámin, a férje – Kovács Botond

Csepel Erika, Etelka osztálytársa, festékbolti eladó – Fülöp Bea

Karácsonyi Rocco, egy fiú, aki augusztus 23-án fogant – Csíki Szabolcs

Ádám, egy plétykás gyermek – Csiki Roland-Ádám e.h.

 

 

Díszlettervező: Kupás Anna

Jelmeztervező: Moldován Orsolya

Koreográfus: Macaveiu Blanche

Ügyelő: Rigmányi Lehel

Rendezőasszisztens: Fülöp Bea

Video design: Trucza Samu

Súgó: Tóth Katalin

Fordította: Sándor László

Hangzásvilág: Radu Afrim

Sound design: Oláh Vince

Light design: Radu Afrim, Ádám István

Rendező: Radu Afrim

 

 

Egy ház tele tájképekkel és csendéletekkel. Egy ház, amelynek hatalmas ablakán keresztül a kommunizmus mementói, a blokkok látszanak. Egy ház, amelyben a melankólia ugyanúgy helyet kapott, mint a valóságosnak tetsző álomképek. Egy ház, amely bontásra vár…

A történet, melyben az elhangzó szövegek, a felmerülő gondolatok, és az egymást felváltó események és érzések sora feldereng, 1983 tele és 1984 tavasza között zajlik a Both-házban, egy erdélyi kisvárosban. A Both-nővérek, Etelka és Ida, amatőr művészek, akik a századelőről származó képeslapok alapján festik képeiket. A testvérpár, valamint anyjuk életének egy szelete elevenedik meg a szemünk előtt, a lelencgyermek, Misi tolmácsolásában.

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata elmúlt 12 évének meghatározó, már-már házi rendezőnek számító alkotója Radu Afrim, aki olyan szakmailag elismert, valamint a marosvásárhelyi közönség körében is kifejezetten népszerű előadásokat jegyzett, mint A nyugalom, a Retromadár blokknak csapódik, és forró aszfaltra zuhan; a Grand Hotel Retromadár; Az ördög próbája; a Részegek vagy az Emma életének értelme.

Az általa rendezett Ház a blokkok között című előadás ősbemutatóként kerül színpadra, hiszen szövegkönyvét, kifejezetten erre az alkalomra, maga a rendező írta.

 

A 34. UNITER-GÁLÁN A LEGJOBB RENDEZŐNEK JÁRÓ DÍJAT RADU AFRIM VEHETTE ÁT A MAROSVÁSÁRHELYI NEMZETI SZÍNHÁZ TOMPA MIKLÓS TÁRSULATÁNÁL RENDEZETT HÁZ A BLOKKOK KÖZÖTT CÍMŰ ELŐADÁSÉRT.

Az Améli sóhaja nem egy egyszerű történet. Egy történet, amely újrateremti a kommunista rezsim világát annak teljes abszurditásában. Egy történet egy lélekről, aki eltévedt a kommunizmusban. Egy történet, amely nem elítéli a múltat, hanem felidézi azt. Egy történet a túlélésről egy olyan közegben, amely teljes arzenáljával azon dolgozik, hogy embertelenné tegyen, átmossa az agyad és megfertőzzön a kommunista ideológiával. Egy történet, amit csak akkor élhetsz át, ha hagyod, hogy magával ragadjon az álom nevű játék.

Románia sorsát az 1960-as évektől egészen 2000-ig egy nő történetén keresztül ismerhetjük meg, aki ebben az időszakban éli az életét. Úttörő tinédzserként, anyaként és idős asszonyként egy szomorú utat jár be, amelyen azonban ártatlansággal, derűvel és bátorsággal halad végig. Améli gyerekkori traumái – melyeket nem ismer el annak – és személyes küzdelmei, veszteségei összefonódnak a kommunizmus sötét korszakának csapásaival, a hatalomátvételtől egészen a Ceaușescu-korszak csúcspontjáig. A főhősnő próbál értelmet találni a körülötte zajló eseményekben és saját életében – ezért alakít ki magának különböző védekezési mechanizmusokat, amik elviselhetővé teszik számára az ellehetetlenített korszak feldolgozhatatlan veszteségeit.

A szereplők, akiket Améli családi történeteiben idéz fel, valamint a járulékos témák – a nők helyzete, párkapcsolati viszonyok, homoszexuális kapcsolatok – képesek újrateremteni a kommunista rezsim univerzumát annak minden tébolyával, abszurditásával és borzalmával együtt. Az Améli sóhaja ily módon az adott korszak valódi epilógusává válik.

Az előadás létrejöttét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Communitas Alapítvány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

Az előadás 12 éven aluliaknak nem ajánlott!

Játssza: Bartha Boróka

Díszlet- és jelmeztervező: Márton Erika
Zeneszerző: Cári Tibor
Videó: Ferenczi Zoltán
Fordította: Anamaria Pop
Rendező: Béres László

 

Minden a féltékenységgel kezdődik! A feleség biztos benne, hogy férje megcsalja, ezért csapdát állít neki. Segítőkész barátok, gyanakvó szeretők, féltékeny férjek, egy elveszett szájpadlás, szállodai labirintus… és egy hordár, aki kísértetiesen hasonlít az ártatlanul megvádolt férjre.

Nem hiszünk a saját szemünknek? Hazugságok, magyarázkodások, félreértések, eltévesztett ajtók, másnak vetett ágyak, szerelmi-, és bosszúvágyak gabalyodnak őrült rémálommá. A bolhából elefánt lesz, mi pedig megpukkadunk a nevetéstől.

Az előadás 12 éven felülieknek ajánlott.

Erdélyi Hét
2026. augusztus 2. (vasárnap) 19.00 óra, Erkel Ferenc Művelődési Ház
Georges Feydeau: Bolha a fülbe
vígjáték
A Nagyváradi Szigligeti Színház előadása

Forditó: Mészöly Dezső

Szereplők:
Victor-Emmanuel Chandebise, a Boston Life Company igazgatója /Poche – Hunyadi István
Raymonde, a felesége – Kocsis Anna
Camille, Chandebise unokaöccse – Sebestyén Hunor
Romain Tournel, Ch. munkatársa, Raymonde udvalója – Tőtős Ádám
Dr. Finache,, a Boston Life Company orvosa – Balogh Attila
Carlos Homenidès de Histangua, ügyfél – Kiss Csaba
Lucienne Vicard, a felesége, Raymonde barátnője – Fodor Réka
Étienne, Chandebise inasa – Barabás Hunor
Antoinette, szakácsnő, Étienne felesége – Szigyártó Johanna
Augustin Ferraillon, garniszállodás – Dimény Levente
Olympe, a felesége – Firtos Edit
Rugby, angol szállóvendég – Nagy László Zsolt
Baptistin, Feraillon nagybátyja – Kocsis Gyula
Eugénie – Máthé Barbara e.h.

Díszlettervező: Fodor Viola
Jelmeztervező: Florina Bellinda Vasilatos
Dramaturg: Kárpáti Péter
Zene: Trabalka Cecília
Világítás: Szilágyi Yvette
Ügyelő: Varkucs Róbert Károly
Súgó: Tentea Katalin
Rendező: Novák Eszter

 

Móricz Zsigmond Barbárok című novellája alapján egy összművészeti színházi előadást mutatunk be, szervesen vegyítve prózai-, tánc-, és bábszínházi elemeket.

Móricz Barbárok című novellája a magyar irodalom egyik legismertebb és legerősebb szövege. Nyerssége, mélysége, ösztönszerűségében is szentséges atmoszférája utolérhetetlen. Ezt szeretnénk mi is kihangsúlyozni, és megmutatni a (népi)lét olykor durva, olykor buja, olykor pajzán, olykor erőszakos, de ugyanakkor szentséggel teli, részvéttel teli, hittel teli világát. Ez a kettősség ugyanis mai életünkben is ugyanúgy jelen van.

Az előadásunkban az eredeti novellában ellentétben a Juhászné nem csak a Dunántúlra megy el fiát és férjét keresve, hanem bejárja az egész Kárpát-medencét, sőt egy ponton a keresése egy metafizikus térbe is átlép, és végül a halálba is elutazik. Ebben a vándorlásban szeretnénk megmutatni azt a már fentebb vázolt szent és profán világot, garabonciásokkal, táltosokkal, boszorkányokkal, pásztorokkal, csárdával, templommal, pusztasággal, ünneppel-hétköznappal, faggyal-hőséggel teli világot. Ma talán távolinak, valami réges-régen elmúltnak tűnik ez a táltosokkal-boszorkányokkal teli világ, pedig néhány évtizede még szerves része volt a tanyai-falusi életnek, amiben több ezer éves kultúra és világszemlélet öröklődött.

A Juhászné fiát és férjét, tehát embereket keres. Párhuzamba állítható ez a gyűjtés folyamatával is, hiszen a gyűjtés folyamata is arról szól, hogy megpróbálunk felkutatni embereket, és általuk egy elmúlástól féltett tudást.

A Barbárok már a címében is meghatároz egy témát önmagában a barbárok szó jelentése okán. Móricz is arról ír, hogy elvileg ugyanazt a nyelvet beszélő emberek annyira más világban, más életvitellel, más világszemlélettel élnek, hogy mégsem értik egymás szavát. Ennek aktualitását talán nem is kell hangsúlyozni.

Sokat tárgyalt téma, hogyan lehetne a magyar népművészetet színpadra alkalmazni, és egy egyedi, magyar esztétikát, magyar színpadi formanyelvet(megszólalási módot, gesztusrendszert) létrehozni, ami mégis szervesen kortárs. Magyarán, hogy amit Kodály és Bartók megcsinált a zenében, hogyan lehetne lefordítani a színházra is. Erre több törekvés is volt már, de ez az, ami minket is nagyon érdekel.

2026. augusztus 4. (kedd) 20.00 óra, Várszínpad
Móricz Zsigmond: Barbárok
A Fonó Budai Zeneház előadása

Szereplők:
Katona Kinga
Herczegh Péter
Szabó Sebestyén László
László Rebeka
Horváth Márk

Táncosok:
ifj. Zsuráfszky Zoltán
Appelshoffer János
Rémi Tünde
Kacsó Hanga
Kurucz-Tókos Kata

Zenész, zenei szerkesztő: ifj. Csoóri Sándor
Bábszínész, bábtervező: Horváth Márk
Rendező: Berettyán Nándor

 

Egy napsütötte olasz kisváros főterén járunk a hatvanas–hetvenes évek fordulóján, ahol a tenger illata, az örökzöld slágerek és a félreértések legalább olyan sűrűn keringenek, mint a szerelmi vágyak. A történetet a korszak legnagyobb olasz slágerei kísérik, amelyek hol lírai aláfestésként, hol szenvedélyes kommentárként szólalnak meg. A főtéri erkélyekről, ablakokból és kávéházi asztalok mellől mindenki lát mindenkit – vagy legalábbis azt hiszi.

A város leggazdagabb polgára, Tomao Nicomaco mindent kézben akar tartani: a házát, a környezetét, és legfőképp a lánya, Lucia jövőjét. Hangos, öntudatos, önmagát imádó férfi, aki megszokta, hogy az akarata törvény. Lucia azonban egészen más alkat. Érzékeny, tiszta lelkű, dadogó fiatal lány, aki titokban beleszeret a szegény, szintén dadogó, ám tehetséges és szabadságvágyó vándormuzsikusba, Luigi del Soróba. Amikor egymásra néznek, csodák csodája, a dadogás eltűnik! A két fiatal kapcsolata a darab legőszintébb, leglíraibb szerelme, ez az érzés azonban társadalmilag és apai akarattal is tiltott. Tomao más jövőt szán a lányának. Számításba veszi Giovannit, a félolasz cukrászt, aki Luciát elsősorban a hozomány és a remélt étterem miatt akarja feleségül venni, és még inkább felfigyel a városba sodródó Lucrezióra, a dúsgazdag, jóképű, ám lelkileg összetört világpolgárra, akiben a tökéletes vőjelöltet látja. Lucrezio szerelmi vesztesége után az élet értelmét keresi.

A szerelmi sokszög tovább bonyolódik Drusilla, az érzéki, szenvedélyes római lány megjelenésével, valamint Viktóriával, a Magyarországról érkezett fiatal nővel, aki egyszerre naiv és életrevaló, és akinek felbukkanása alaposan felkavarja az olasz férfiszíveket, köztük Tomao vágyait és terveit is.

A háttérben ott mozgatják a szálakat a női sorsok tapasztaltabb figurái. Dorina, Tomao csinos, érzéki házvezetőnője, aki testileg-lelkileg kötődik gazdájához, és Agnese, a panziótulajdonos, Tomao egykori szeretője, aki éles iróniával és fájdalmas tapasztalattal figyeli az újabb és újabb szerelmi köröket.

Titkos találkák, elsuttogott vallomások, elszúrt lánykérések, féltékeny pillantások az erkélyről és félrehallott mondatok sorozata vezet el addig a pontig, ahol minden szereplőnek szembesülnie kell azzal, mit akar valójában – és mit hajlandó feladni érte.

Az Anconai szerelmesek könnyed, zenés komédia, reneszánsz hagyományokat idéző humorral és pontos emberismerettel. Egy szívmelengető szerelmi káosz, ahol senki sem azzal van együtt, akivel „kellene”, de talán épp azzal, akivel igazán szeretne.

Fábri Péter dalszövegeinek felhasználását a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. – www.proscenium.hu – engedélyezte.

2026. augusztus 5. (szerda) 20.00 óra, Tószínpad
Vajda Katalin: Anconai szerelmesek
zenés komédia
Az Erkel Színház előadása

Szereplők:
Tomao Nicomaco, anconai polgár – Járai Máté
Lucrezio, kóbor milliomos – Fehér Tibor
Giovanni, cukrász – Kovács Lehel
Drusilla, Giovanni húga – Vágó Bernadett
Viktória, a magyar lány – Kovács Panka
Agnese, panziótulajdonos – Náray Erika
Dorina, Tomao házvezetőnője – Lévay Viktória
Lucia, Tomao lánya – Péntek Fanni
Luigi del Soro, vándormuzsikus – Braga Nikita

Díszlettervező: Rákay Tamás
Jelmeztervező: Kovács Yvette Alida
Dramaturg: Szabó Borbála
Világítástervező: Madarász „Madár” János
Zenei vezető: Károly Kati
Zenei munkatárs: Juhász Levente
Hangszerelés: Nagy Nándor
Koreográfus: Markovics Emese
Ügyelő: Horváth Ádám
Rendezőasszisztens: Lenchés Márton és Sirkó Anna

 

Németh László leghíresebb regénye, az Iszony a szerző elmondása szerint „egy mozdulatból bomlott ki.  Két házastárs ült egymás mellett, s az egyik kényelmesen, elégedetten babrált a másikon, a nemesebbiken.”

Az egész helyzetből, de a „babrált” szó barbárságából önmagában érzékelhető, hogy miért válik „émelyítő kelepcévé” a házasság a regény főhősnője, Kárász Nelli számára. Hisz azon, akin „babrálnak”, egy termékeny, hasznos magányra vágyó, minden tettét racionálisan ellenőrző nő, a babráló, a mellé férjül szegődött Takaró Sándor pedig egy ösztönlény, aki semmit sem ért abból, hogy milyen következményei lehetnek az ilyesfajta állandó „nyomulásának”. Vagy, ahogy ő maga hívja, a minden éjjel kikövetelt „játszadozásainak”. Annak, amit a másik nagyon nem akar. Ami ellen zsigerileg tiltakozik. Eladdig, amíg a tiltakozás tragédiába nem fordul.

Németh László regénye alapján színpadra alkalmazta: Szabó K. István
Dramaturg: Gyürky Kata

Szereplők:
Sosovicza Anna, Rappert-Vencz Gábor, Poszet Nándor, Kovács Éva, Bakota Árpád mv., Méhes Kati, László Zita, Frumen Gergő, Varga Sándor, Gál Ágnes, Bogár Barabara

Díszlet: Horesnyi Balázs
Jelmez: Márkus Hannah Gizella
Zene: Ovidiu Iloc
Rendező: Szabó K. István
Ügyelő: Szabó Ritta
Súgó: Varga Kati
Hangosító: Botos Gergő
Világosítók: Fleisz Patrik, Kecskés Lénárd

 

Keszekusza varázsló és Teszetosza manó barátaikkal – Pillangóval, Katicával, Szentjánosbogárral és a Hangyával együtt Kerekerdőben élnek. A biztonságot nyújtó varázslólak a tavaszi ébredés után felbolydul, ugyanis az erdőbe látogató emberek figyelmetlenségük miatt folyamatos galibát okoznak az ott lakóknak. A habókos erdei varázslóra vár a feladat, hogy visszaállítsa a békét Kerekerdőben, de ugyan mihez kezd egy mágus az elveszett varázspálcája nélkül?

2026. augusztus 9. (vasárnap) 18.00 óra, Várszínpad
Thuróczy Katalin, Arany Tamás: Keszekusza varázspálcája
ökomese musical
A Múzsák Társulat előadása

Szereplők:
Keszekusza varázsló – Lőrincz Sándor
Teszetosza manó – Berényi Dávid
Pillangó – Kiss Réka
Katica – Bartus Patrícia/ Cseke Brigitta
Szentjánosbogár – Szondi Tamás
Hangya – Tövispataki Beáta

Író: Thuróczy Katalin
Zeneszerző: Arany Tamás
Koreográfus: Bóbis László
Látványtervező: Tövispataki Beáta
Díszlet: Tuza Zoltán
Jelmez: Hajdu Bence, Kolonics Kitti, Fülöp Noémi
Hangszerelte: Derzsi György
Rendező: Tövispataki Beáta

 

Az Aradi Kamaraszínház előadásban Anton Pavlovics Csehov két egyfelvonásosát, a Leánykérés és a Medve című vígjátékokat láthatják a nézők egy igazán egyedi ábrázolásban, a színpadot megosztva, a jeleneteket váltogatva. Csehov két klasszikusa közös színházi térben kerül bemutatásra szórakoztató, de egyben elgondolkodtató módon. A Leánykérések izgalmas megoldásokkal, az eredeti történeteket megőrizve hozza közelebb a nézőkhöz Csehov műveit, a feszültség és a humor összefonódásával megidézve a nagy orosz drámaíró szellemét is.

Az előadás a Déryné Program hozzájárulásával valósul meg.

Az előadás létrejöttét a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja
2026. augusztus 10. (hétfő) 19.00 óra, Kamaraterem
Anton Pavlovics Csehov: Leánykérések
vígjáték
A Békéscsabai Jókai Színház és az Aradi Kamaraszínház, valamint a Teatrul Carusel Kft. közös produkciója

Szereplők:
Csubukov, Sztyepan Sztyepánovics, földbirtokos – Tege Antal
Natalja Sztyepanova, a leánya, 25 éves – Liszi Melinda
Lomov, Ivan Vasziljevics, Csubukov szomszédja – Czitor Attila
Popva Jeléna Ivánovna, földbirtokos özvegye – Tarsoly Krisztina
Szmirnov Grigorij Sztyepánovics, még nem öreg földbirtokos – Tapasztó Ernő
Lúka, Popva lakája – Kopanyicza András

Ügyelő: Kristály Alexandra
Rendező: Sandu Grecu

 

„Egy reggel, midőn Gregor Samsa nyugtalan álmából felébredt…”

Így kezdődik a világ egyik legkülönösebb története. De mi van ezután?

Gregor Samsa átváltozik… vagy talán csak mi látjuk másnak?

Ebben a különleges adaptációban nincs bogár – csak kérdések, feszültség és a képzelet. Mi elől menekül? Ki elől? Mit jelent az átváltozás: félelmet, szabadságot vagy végső magányt?

„A Franz Kafka: Az átváltozás szakmai program megvalósítását 2025. évben a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.”

Világirodalmi Klasszikusok Fesztiválja
2026. augusztus 13. (csütörtök) 19.00 óra, Kamaraterem
Franz Kafka – Czene-Polgár Donát: Az átváltozás
egy történet a családi szeretetről
A Szegedi Pinceszínház előadása

Szereplők:
Gregor – Holló Patrik Albert eh.
Apa, Gregor apja – Balog József
Anya, Gregor anyja – Kancsár Orsolya
Grete Samsa, Gregor húga – Márton Éva Izabella
Fiatal cseléd – Cserna Lulu
Orvos – Presits Tamás
Cégvezető – Presits Tamás
Bérlő– Presits Tamás
Öreg cseléd – Cserna Lulu

Adaptáció: Czene-Polgár Donát
Zene: Varga Bálint eh.
Asszisztens: Nikodémusz Hajnalka eh.
Rendező: Herczeg T. Tamás

 

 

BÉKÉSCSABA FIGYELEM!

Minden idők Legemlékezetesebb vígjátéka érkezik a városba!

– MESEAUTÓ –

„Szűcs János Eurocenter-vezérigazgató nagy nőcsábász, de ezúttal szeretné messze, távol a világtól és a nőktől egy hónapos szabadságát eltölteni. Mielőtt elindulna, egy ifjú hölgy felkelti az érdeklődését.

Szűcs úgy intézi, hogy a lány, Kovács Vera, a kis futár lány a center rádióból kapja meg az autót nyeremény gyanánt, s anélkül, hogy elárulná kilétét, a lány sofőrjéül szegődik, mert szeretné, ha a lány a rangja és a vagyona nélkül is szeretné. De Vera az osztályvezetője révén megtudja, hogy akit ő sofőrnek hitt, az valójában az Eurocenter vezérigazgatója. Mivel úgy gondolja, hogy csak egy tréfa vagy fogadás tárgya volt, Vera a másik férfival vacsorázik. Azonban végül otthagyja, és mert jobban kedveli, visszatér a „sofőr”-höz, akivel azon nyomban eljegyzik egymást.”

 

RENDEZŐ-DRAMATURG: Lukács Kálmán
KOREOGRÁFUS: Lukovszki Melitta
SZEREPLŐK:
Szeidl Petra
Turschl Csenge
Lukovszki Melitta
Hunyi Dániel
Lukács Kálmán

 

A MAJDNEM TÖKÉLETES BOLDOGSÁG RECEPTJE – Pokorny Lia egyszemélyes estje | Békéscsaba

📅 Időpont: 2026. szeptember 15., kedd | 19:00
📍 Helyszín: Békéscsaba – Csabagyöngye Kulturális Központ, színházterem

A majdnem tökéletes boldogság receptje Pokorny Lia első, nagy sikert arató egyszemélyes estje, amelyben egyetlen karakter, Bársony Kriszta történetén keresztül mutatja meg mindazt, amit egy nő, egy ember, egy felnőtt oly sokszor próbál megérteni: mi is az a boldogság, és miért kergetjük egész életünkben.
Ismerd meg Bársony Kriszta történetét, aki – ahogy mindannyian – egész életében kereste azt a bizonyos „majdnem tökéletes” boldogságot.

A Majdnem tökéletes boldogság receptje Bársony Kriszta életén keresztül mutatja meg, hogyan szövik át a gyerekkorunkból hozott sérülések és túlélési stratégiák az egész életünket. Kriszta olyan családban nőtt fel, ahol egy gyerek nagyon hamar megtanulja, hogy a béke és a szeretet sokszor az alkalmazkodáson, a csenden és az illúziókon múlik. Gyerekként hinni akarunk abban, hogy a szüleink jók és a világ biztonságos. Ha valami mégsem stimmel, inkább magunkban keressük a hibát. Ez a hit sokáig védett bennünket.

Pokorny Lia szokásához híven most is humorral, mélységgel és improvizációval vezet végig ezen a hullámvasúton. Ebben a szünet nélküli két órában olyan érzelmi skálán játszik velünk, ahol a humor tartja mozgásban a történetet. A humor a túlélésünkhöz és a magunkkal szembeni őszinteséghez vezető út egyik legerősebb eszköze, segít elfogadhatóvá tenni a kimondhatatlant.
A tökéletes boldogság nem hull az ölünkbe. Talán nem is baj, mert ami valódi, az nem készen érkezik, hanem velünk együtt formálódik. Az előadás nem állít és nem dönt helyettünk. Inkább felébreszt bennünk valamit, amit talán régóta nem mertünk érezni, és felteszi a kérdést: mihez kezdünk mindazzal, amit felismertünk. És hogy lehetséges-e, hogy a kapcsolat, amelyre a leginkább vágyunk, önmagunkkal kezdődik?

Az előadás tele van azokkal a finom, emberi pillanatokkal, amelyek miatt egyszerre tudunk nevetni és meghatódni – és amelyek miatt a távozó nézők gyakran annyit mondanak: „Mintha rólam szólt volna.”

Írta: Pokorny Lia
Rendezte: Botos Éva

Korhatár: 12+
Játékidő: 110 perc, szünet nélkül

Gyere, és találd meg velünk azt a bizonyos „majdnem tökéletes” boldogságot… lehet, hogy közelebb van, mint gondolnád.

Az előadás interaktív elemekkel is életre kel: a nézők nemcsak szemlélői, hanem résztvevői is lesznek a történetnek – az első sorokban ülők pedig egészen közelről, személyesen élhetik át az este varázsát.

Az előadást követően Pokorny Lia személyes dedikálást tart a helyszínen. A „A majdnem tökéletes boldogság” című könyvet a helyszínen vagy a jegyvásárláskor lehet megvásárolni.